Úgy érzed, elfogy minden erőd a nap végére? Laposakat pislogva ülsz a tévé előtt a fotelben, kezedben vagy melletted valami jó kis önsorsrontó vigasztalással? Ami ugyan ku.vára egészségtelen, szégyelled is magad érte, de annyira fáradt vagy, hogy mindegy. Majd holnap más lesz, addigra kipihened magad, akkor már  jobban leszel, de most szar, csak meghalni van erőd, de azt éppen nem akarsz, mert az is szar...így hát jöjjön valami, ami pillanatnyi enyhülést ad. Akinek meg nem tetszik, azt kufircolja meg a harapós ló. Vagy ő a lovat. 

Mi lenne, ha megengednéd magadnak, hogy fáradt és kimerült legyél? Mi lenne, ha nem akarnál a topon lenni, csak egyszerűen megpihenni? Mi lenne, ha bátran, magadat szeretve elfogadnád, hogy ez van.

Aztán ha lesz később picike időd, és éppen net közelben vagy, bekukkanthatnál erre az oldalra, amit én is éppen így találtam meg. Persze túl vagyok egy rakás önfejlesztő könyvön, tanfolyamon, persze néha elfogott olyan érzés, hogy "amit én erről nem tudok, az elfér egy kisebbfajta köpésen", de kellemesen meglepett a nagyon emberbaráti hang, az apró lépések technikája, az elfogadás és megértés. Arról nem is beszélve, hogy új ötletekre akadtam, amik a napi túlélést  segítik.

A www.integralintezet.hu oldalon találsz egy csomó online tanfolyást, ami éppen belefér az " egy csésze erőleves a léleknek" kategóriába. Van ott az önbizalomnövelő röptréningtől elkezdve lehetőség arra is, hogy zombiból élővé táncoljuk magunkat. Ez tetszik. Azt hiszem, ez lesz a következő.

Neked melyik lesz az első? vagy már jártál feléjük? Milyen tapasztalataid vannak? Megosztanád velem?